FAITH

[ÚT.1.1]
 Források    Tart.jegyz.  
 Máté ev.    VOOK  BMJ  MBT  KAT  KAG  CJB  KJO  NIV  NAS  AMP  VOOS     köv.fejezet 
 BMJ - Biblia Magyarázó Jegyzetekkel 

MÁTÉ EVANGÉLIUMA

Jézus Krisztus származása (~Lk 3,23-38)
1. 1 Jézus Krisztusnak, a Dávid fiának, az Ábrahám fiának nemzetségkönyve.
2 Ábrahám fia volt Izsák, Izsáké Jákob, Jákob fiai pedig Júda és testvérei.
3 Júda fia volt a Tárnáitól született Fáresz és Zerah, Fáreszé Heszrón, Heszróné pedig Arám.
4 Arám fia volt Ammínádáb, Am-mínádábé Nahson, Nahsoné Szalmón.
5 Szal-món fia volt Ráhábtól Boáz, Boázé Ruthtól Óbéd, Óbédé Isai.
6 Isai fia volt Dávid, a király.

Dávid fia volt Salamon, Úrias feleségétől.
7 Salamon fia volt Roboám, Roboámé Abijjá, Abijjáé pedig Ászá.
8 Ászá fia volt Jósáfát, Jósáfáté Jórám, Jórámé Uzzijjá.
9 Uzzijjá fia volt Jótám, Jótámé Áház, Áházé Ezékiás.
10 Ezé kiás fia volt Manassé, Manassé fia volt Ámón, Ámóné Jósi-ás.
11 Jósiás fia pedig Jekonjás és testvérei, a babiloni fogságbavitelkor.
12 A babiloni fogságbavitel után Jekonjás fia volt Sealtiél, Sealtiélé Zerubbábel.
13 Zerubbábel fia volt Abihud, Abihudé Eljákim, Eljákimé pedig Azzur.
14 Azzur fia volt Cádók, Cádóké Jákin, Jákiné Elihud.
15 Elihud fia volt Eleázár, Ele-ázáré Mattan, Mattáné Jákob.
16 Jákob fia volt József, annak a Máriának férje, akitől Jézus született, akit Krisztusnak neveznek.
17 Összesen tehát Ábrahámtól Dávidig tizennégy nemzedék, Dávidtól a babiloni fogságbavitelig is tizennégy nemzedék a babiloni fogságbaviteltől Krisztusig szintén tizennégy nemzedék.


A családfa, amellyel Máté az evangéliumát elkezd: nem csupán Jézus izraeli származását akarja bizonyítani, hanem mindenekelőtt azt kívánja hirdetni, hogy őbenne beteljesedik Izrael egész története, mindenekelőtt azok az ígéretek, amelyek ->Ábrahámnak (lMóz 12,1-3) és ->Dávidnak (2Sám 7,11-16) ada-tak. (-> Jézus családfájáról, s ott még négy asszony feltűnő említéséről a 3,5-ben.)

Jézus Krisztus születése
18 Jézus Krisztus születése pedig így történi. Anyja, Mária jegyese volt Józsefnek, de mielőn egybekeltek volna, kitűnt, hogy áldott állapotban van a Szentlélektől.
19 Férje, József igaz ember volt, és nem akarta őt megszégyeníteni, ezért elhatározta, hogy titokban bocsátja el.
20 Amikor azonban ezt végiggondolta magában, Íme, az Úr angyala megjelent neki álmában, és ezt mondta: "József, Dávid fia, ne félj magadhoz venni feleségedet, Máriát, mert ami benne fogant, az a Szentlélektől van.
21 Fiút fog szülni, akit nevezz el Jézusnak mert ő szabadítja meg népét bűneiből."
22 Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék, amit az Úr mondott a próféta által:
23 "Íme, a szűz fogan méhében, fiút szül, akit Immánuelnek neveznek" - ami azt jelenti: Velünk az Isten.
24 József pedig, amikor felébredt álmából, úgy cselekedett, ahogyan az Úr angyala parancsolta neki: magához vette feleségét,
25 de nem érintette addig, amíg meg nem szülte fiát, akit Jézusnak nevezett el.

Az egész szakasz részletes magyarázat a 16. v.-hez, amely kifejezetten kerüli azt, hogy Jézus József által történt nemzéséről beszéljen. A gyermeket, aki életét a ->Szentlélek közvetlen munkálkodásának köszönheti (18. v.), József, Danid fia (20. v.) Isten útmutatására adoptálja. Így a gyermek Dávid utódai közé kerül. Ez az utóbbi, ugyanúgy, mint a név, amelyet a gyermek kap (21., 23b. és 25. v.) szemmel láthatóan jobban foglalkoztatja az evangélistát, mint annak az Isten Lelke által munkált születése (ehhez vö. Lk :.26-38 ->szűztől való születés). Jézus nevéhez ld. a Tárgyi magyarázatokat; a bűnöktől való szabadításhoz és következményeihez vö. 9,2.5-7; 26,28; Immánuelnek vagy Velünk az Isten-nek Jézust közvetlenül sehol nem nevezik, mégis a 8-10. r.-ben leírt cselekedetei megfelelnek ennek a névnek (vö. továbbá 12,15-20 és a húsvét utáni időkre nézve 18,20; 28,20; az idézethez a 23. v.-ben ld. a magyarázatot az Ézs 7, 14-hez; az írás "beteljesedéséhez" vö. a Bevezetést).
18k. v.: A kapcsolatok jogi oldalához (jegyese volt Józsefnek) ld. ->eljegyzés. Amikor Józsefet „igaznak" jelöli az írás, úgy az már az az „igazság", amely nem a törvény betűje szerint cselekszik, hanem azt a szeretet-parancs alapján értelmezi (vö. 5,20; 22,39k); ahelyett, hogy jegyesét házasságtörés miatt megvádolta volna, csak titokban, azaz feltűnés nélkül akarta őt elbocsátani.



1,1 2Sám 7,12; Ézs 11,1; Lk 2,4; ApCsel 2,30; Rom 1,3; Gal 3,16; Jel 22,16 • 1,11 2Kir 24,14; Jer 27,20« 1,18 Lk 1,27.35 • 1,21 Lk 1,31.77; 2,21; ApCsel 4,12 • 1,23 Ézs 7,14 • 1,25 fiát: Késői kéziratok szerint: elsőszülött fiát. Lk 2,7.21

 Lap teteje    köv.fejezet