Dalszöveg  (Am-_)
------------------

[1.]
Am         Dm    Em           Am         
Zavaros a Nyárád,nem akar megszállni,
F         G        G7         C            
Haragszik a rózsám nem akar szólani,
F             G          G7      Em      
Majd megszáll a Nyárád s a lovam megissza,
Am            Dm     Em           Am       
Ha megbékélsz rózsám hozzám gyere vissza.


[2.]
Am                Dm      Em         Am           
Mért nincs minden lánynak kút az udvarába,
F        G     G7         C            
Terebély diófa pitvar ajtajában
F        G      G7       Em      
Terebély diófa csipkés a levele,
Am                Dm      Em        Am       
Mért nincs minden lánynak igaz szeretője.


[3.]
Am         Dm      Em           Am           
Ennek a kislánynak dombon van a háza,
F        G     G7           C            
Terebély diófa nőtt az udvarába,
F        G      G7        Em      
Terebély diófa csipkés a levele,
Am                Dm      Em        Am   
Mért nincs minden lánynak igaz szeretője.

..........................................
https://hu.wikipedia.org/wiki/Ny%C3%A1r%C3%A1d_(foly%C3%B3)

Közigazgatás
  Országok		Erdély
  Megyék		Maros megye
Földrajzi adatok
  Hossz			82 km
  Forrásszint		602 m
  Vízhozam		3,6 m³/s
  Vízgyűjtő terület	651 km²
Forrás: A Nagy-Nyárád és Kis-Nyárád összefolyása Vármezőnél, a Görgényi-havasokban
é. sz. 46° 40′ 10″, k. h. 25° 00′ 57″
Torkolat	Maros (Nyárádtő közelében) → Tisza → Duna → Fekete-tenger
é. sz. 46° 28′ 53″, k. h. 24° 25′ 36″

A Nyárád (románul: Niraj, németül: Niersch) a Maros bal oldali mellékfolyója Romániában, Erdélyben, Maros megyében.

A folyó első említése az 1332-es pápai tizedjegyzékben lelhető fel, ahol Nyárádtőn egy István nevű papot említenek „Stephanus de Naradya”-ként.

Orbán Balázs szerint:
---------------------
„Marosszék közép folyójához, az annyiszor megénekelt szőke Nyárádhoz értünk, itt terül el előttünk annak szép termékeny tere, mely szélességben túlhaladja a Küküllők, sok helyt pedig megközeliti a Maros terét, s mindeniket népeségének sürűségével felülmulja. Nyárád kőnélküli agyagos talajon folyván, vize rendszerint zavaros, honnan szőke mellékneve.”

Futása
=======
A Nyárád a Görgényi-havasokban eredő két patak, a Mező-havas keleti oldalán 1239 méter magasságban eredő Kis-Nyárád és a valamivel északabbra előbukkanó Nagy-Nyárád összefolyásából keletkezik Vármező területén 602 méter magasságban. Délnyugati irányba tartva a hegységből kijutva előbb északról elhalad a Bekecs-hegy mellett, majd délnek fordul, végül Nyárádszereda után a Küküllő-menti-dombság északi részén kanyarog nyugat-délnyugati irányban.

A hegyvidéki felső szakasz és az alsó szakasz között jelentős különbség mutatkozik.[2]

A folyó völgye a középső és alsó szakaszon kb. 2 km széles, ami az átlagos vízhozamot figyelembe véve (3,6 m³/s) szokatlanul szélesnek számít. A völgy aszimmetrikus jellegű, a folyó a völgy jobb oldalán helyezkedik el.

A terület kontinentális klímájú, az átlaghőmérséklet 8,5 °C, az évi csapadék 700–1200 mm. A vízgyűjtő területére jellemző, hogy hóolvadás vagy áradások esetén a vízhozam jóval meghaladja a sokéves átlagot (a maximális mért hozam 330 m³/s, 1970. május 14-én). Áradáskor nagy mennyiségű hordalékot hoz a folyó, ezért (a sárgás szín miatt) kapta a népies „szőke Nyárád” elnevezést.

Nyárádtő környékén, Vidrátszeg közelében torkollik a Marosba 300 m-en.

Fontosabb mellékvizei: Kis-Nyárád (Bekecsalja), Vityal, Tompa pataka, Peres, Hodos pataka, Nyomát pataka, Teknős patak, Eger patak, Vécke.