1.Mózes 1 (KAT)

Mózes I. könyve 1. rész: Teremtés 1.

I. AZ ŐSTÖRTÉNET

A világ teremtése

1. Kezdetkor teremtette Isten az eget és a földet.
2. A föld puszta volt és üres, sötétség borította a mélységeket, és Isten lelke lebegett a vizek fölött.
3. Isten szólt: "Legyen világosság", és világos lett.
4. Isten látta, hogy a világosság jó. Isten elválasztotta a világosságot a sötétségtől.
5. A világosságot nappalnak nevezte Isten, a sötétséget pedig éjszakának. Azután este lett és reggel: az első nap.
6. Isten újra szólt: "A vizek közepén keletkezzék szilárd boltozat, és alkosson válaszfalat a vizek között." Úgy is lett.
7. Isten megalkotta a szilárd boltozatot, és elválasztotta vele a boltozat fölötti és a boltozat alatti vizeket.
8. Isten a boltozatot égnek nevezte. Erre este lett és reggel: a második nap.
9. Isten ismét szólt: "Gyûljenek össze az ég alatti vizek egy helyre és emelkedjék ki a száraz." Úgy is történt.
10. Isten a szárazat földnek nevezte, az összefolyt vizeket pedig elnevezte tengernek. Isten látta, hogy ez jó.
11. Akkor megint szólt Isten: "Teremjen a föld zöldellő növényeket, amelyek termést hoznak, és fákat, amelyek magot rejtő gyümölcsöt teremnek a földön." Úgy is lett.
12. A föld zöldellő növényeket termett, amelyek termést hoznak fajuk szerint, és fákat, amelyek gyümölcsöt érlelnek, amelyben magvak vannak, a fajtának megfelelően. Isten látta, hogy ez jó.
13. Este lett és reggel: a harmadik nap.
14. Akkor megint szólt Isten: "Legyenek világító testek az égbolton, s válasszák el a nappalt az éjszakától.
15. Ezek határozzák meg az ünnepeket, a napokat és az éveket. Fényeskedjenek az égbolton, s világítsák meg a földet." Úgy is lett.
16. Isten megteremtette a két nagy világítót. A nagyobbik világítót, hogy uralkodjék a nappalon és a kisebbik világítót, hogy uralkodjék az éjszakán, s hozzá még a csillagokat is.
17. Isten az égboltra helyezte őket, hogy világítsanak a földnek, uralkodjanak a nappal és az éjszaka fölött,
18. s válasszák el a világosságot meg a sötétséget.
19. Isten látta, hogy ez jó. Este lett és reggel: a negyedik nap.
20. Isten szólt: "A vizek teljenek meg élőlények sokaságával, az égen, a föld felett pedig röpködjenek madarak". Úgy is történt.
21. Isten megteremtette fajtájuk szerint a nagy tengeri állatokat és mind az élőlényeket, amelyek mozognak, vagy a vízben úszkálnak. És a röpködő madarakat is, ugyancsak fajtájuk szerint. Isten látta, hogy ez jó.
22. Isten megáldotta őket és így szólt: "Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a tengerek vizét, s a madarak is szaporodjanak a földön."
23. Este lett és reggel: az ötödik nap.
24. Aztán szólt Isten: "Hozzon elő a föld élőlényeket fajuk szerint: háziállatokat, csúszómászókat és mezei vadakat fajuk szerint." Úgy is történt.
25. Isten megteremtette a mezei vadakat fajuk szerint, a háziállatokat fajuk szerint és az összes csúszómászót a földkerekségen, fajonként. Isten látta, hogy ez jó.
26. Isten újra szólt: "Teremtsünk embert képmásunkra, magunkhoz hasonlóvá. ők uralkodjanak a tenger halai, az ég madarai, a háziállatok, a mezei vadak és az összes csúszómászó fölött, amely a földön mozog."
27. Isten megteremtette az embert, saját képmására, az Isten képmására teremtette őt, férfinek és nőnek teremtette őket.
28. Isten megáldotta őket, Isten szólt hozzájuk: "Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a földet és vonjátok uralmatok alá. Uralkodjatok a tenger halai, az ég madarai és minden állat fölött, amely a földön mozog."
29. Azután ezt mondta Isten: "Nézzétek, nektek adok minden növényt az egész földön, amely magot terem, és minden fát, amely magot rejtő gyümölcsöt érlel, hogy táplálékotok legyen.
30. A mező vadjainak, az ég madarainak s mindennek, ami a földön mozog és lélegzik, minden zöld növényt táplálékul adok." Úgy is történt.
31. Isten látta, hogy nagyon jó mindaz, amit alkotott. Este lett és reggel: a hatodik nap.

Magyarázatok

Ter 1,1 - Jel 22,21
ELőSZÓ
A Szentírás új fordítása először 1973-ban jelent meg, ezt több kiadás követte. A mai megváltozott körülmények között szükségesnek látszott, hogy ne csak egy kötetben kerüljön kiadásra, >>

Ter 1,1 - MTörv 34,12
BEVEZETÉS A TÖRVÉNY ÖT KÖNYVÉHEZ

A Szentírás a Törvény öt könyvével kezdődik. A hagyomány Mózes öt könyve néven is emlegeti, mivel részben őt tartották szerzőjének, >>

Ter 1,1 - Ter 2,4a
Ez az összefüggő rész a hatnapos teremtéstörténetet mondja el. Első teremtéstörténetnek is nevezhetjük, szemben a másodikkal, ami utána következik (2,4-25). >>

Ter 1,1
A kezdet az abszolút kezdetet jelenti. A változó idő a testi létezők létmódjához tartozik, azért velük együtt kezdődik. Benne van az a vallási tétel is, hogy a világ nem örök, mint Isten, hanem úgy különbözik tőle, mint a mû a szerzőjétől.

Ter 1,2
Az üresség és a sötétség tulajdonképpen a semmi szemléltetése. A lét, a rend, az érthetőség és a célszerûség mind Istentől ered. Isten lelke az ő erejének és bölcsességének a kifejezője. A világ azért jó, mert ennek az Istennek a mûve, mert minden megfelel annak a célnak, amire Isten rendelte.

Ter 1,5 - Ter 1,8
A világosság és a sötétség, a víz és a szárazföld szétválasztása a régi ember világképéből érthető. Egyetemes jelentése az, hogy a természet rendjét, törvényeit Isten jelölte ki. Vallási szempontból annak van jelentősége, hogy Isten puszta szavával teremt. Ez részben Isten mindenhatóságára utal, részben megkülönbözteti a szentírási elbeszélést a babiloni és más kozmogóniáktól, ahol valamilyen ősi "anyagnak" a létezését föltételezik, mert a semmiből való teremtést nem tudják elgondolni, s ahol maguk az istenek is részei a világnak.

Ter 1,14
A Nap, a Hold és a csillagok a környező pogány népek számára istenségek, itt ellenben egyszerûen az ember számára világító testek.

Ter 1,20 - Ter 1,23
A növények és állatok teremtésének leírása csak annyit mond, hogy azok is Isten mindenhatóságának mûvei, de semmit nem mond arról, hogy mit hoz létre Isten közvetlenü, és mit a másodlagos természeti okok által.

Ter 1,26 - Ter 1,31
Az ember teremtése az egyéb teremtmények létrehozásához képest ünnepi aktus. Isten úgy mondja ki elhatározását, mintha udvartartásához szólna. A többes számú forma: teremtsünk embert... lehet az Elohimnak megfelelelő fejedelmi többes is, tehát nem kell okvetlenül a Szentháromság titkának valamilyen előzetes bejelentésére gondolnunk. Az ember nagyságát, különleges hivatását szemlélteti az is, hogy az ember a többi teremtménnyel szemben Isten képmása, és hivatva van uralkodni az egész természet fölött. Amennyiben az ember öntudattal rendelkező személy, annyiban Isten képmása. A természet fölött azonban csak Isten akaratától való függésben uralkodhat. Vagyis az embert kötelezi az erkölcsi rend.