Mózes I. könyve 1. rész: Teremtés 1.
A Kezdet:
1 A kezdetben Isten megteremtette a mennyeket
(egeket:Világegyetem(ek)et a galaxisokkal, a mi galaxisunkkal:Tejútrendszerünkkel, benne a Naprendszert) és a Földet.
 |
 |
 |
| Isten egy a jelen időben "big bang"-nek nevezett teremtése után megalkotta a galaxisokat, a galaxisunkat:Tejútrendszerünket, benne a Naprendszerünket a Napunkkal és a Földdel mely utóbbiakat a csillagközi porból és csillagközi törmelékből formálta ki. |
2 A Föld még kietlen és puszta volt, és sötétség volt a mélység színén, és az
Isten Lelke* lebegett a vizek felett.
 |
 |
| A formálodó Föld még teljes sötétségbe burkolózik, hiszen a lassacskán felmelegedő Nap még nem világít. |
3 És mondta Isten: Legyen világosság: és lett világosság.
 |
| A Nap világítani kezdett |
4 És látta Isten, hogy jó a világosság; és elválasztotta Isten a világosságot a sötétségtől.
5 És elnevezte Isten a világosságot nappalnak, és a sötétséget éjszakának:
 |
| Nappalok és éjszakák |
és eljött az este majd a reggel, első
"nap*".
(Az első időszak(asz)/intervallum vége.)
6 És mondta Isten: Legyen mennyezet a víz között, amely elválaszsza a vizeket a vizektől.
7 Teremté tehát Isten a mennyezetet, és elválasztotta a mennyezet alatt való vizeket, a mennyezet felett levő vizektől. És úgy lett.
 |
 |
| Isten szétválasztotta vizeket a Menny azaz Ég által => Atmoszféra létrehozása |
8 És elnevezte Isten a mennyezetet égnek: és eljött este, majd a reggel, második
"nap*".
(A második időszak vége.)
9 És mondta Isten: Gyűljenek egybe az ég alatt való vizek egy helyre, hogy alakuljanak ki száraz felszínek. És úgy lett.
10 És elnevezte Isten a szárazat földnek; az egybegyűlt vizeket pedig tengernek nevezé. És látta Isten, hogy jó.
 |
| Isten szétválasztotta az óceánokat a szárazföldtől |
11 Azután mondta Isten:
Hajtson a Föld* gyenge növényeket, maghozó növényeket, gyümölcsfát, a mely gyümölcsöt hozzon az ő fajtája szerint, amelyben legyen néki magva e földön. És úgy lett.
12 Lett tehát a földön gyenge növényzet, majd maghozó növényzet az ő fajtája szerint, és gyümölcstermő fa, amelynek gyümölcsében mag van az ő fajtája szerint. És látta Isten, hogy jó.
 |
 |
| Isten megteremtette a vizi és a szárazföldi növényeket. |
13 És lett este majd reggel, harmadik
"nap*".
(A harmadik időszak vége.)
14 És mondta Isten: Legyenek világító testek az ég mennyezetén, hogy elválaszszák a nappalt az éjszakától, és jelei legyenek napoknak, évszakok és esztendőknek.
15 És ezek világítsanak az ég mennyezetéről a földre. És úgy lett.
16 Teremté tehát Isten a két nagy világító testet: a nagyobbik világító testet, hogy uralkodjék nappal és a kisebbik világító testet, hogy uralkodjék éjjel; és a csillagokat.
17 És így tette Isten világítóvá ezeket a mennyezeten, hogy világítsanak a Földre;
18 És hogy uralkodjanak a nappalon és az éjszakán, és elválasszák a világosságot a sötétségtől. És látá Isten, hogy jó.
 |
 |
 |
| Felszakadoznak a felhők és láthatóvá válik az eddig csak a felhőket megvilágító Nap! A mind jobban kitisztuló égen a Hold meg a csillagok is végre megjelennek! |
19 És lett este és lett reggel, negyedik
"nap*".
(A negyedik időszak vége.)
20 És mondta Isten: Pezsdűljenek a vizek élő állatok nyüzsgésétől; és madarak repdessenek a föld felett, az ég mennyezete alatt.
21 És teremté Isten a nagy vízi állatokat, és mindazokat a csúszó-mászó állatokat, a melyek nyüzsögnek a vizekben az ő fajtájuk szerint, és mindenféle szárnyas repdesőt az ő neme szerint. És látá Isten, hogy jó.
22 És
megáldotta* azokat Isten, mondván: Szaporodjatok, és sokasodjatok, és töltsétek be a tenger vizeit; a madár is sokasodjék a földön.
 |
 |
 |
| Isten megteremtette a vízi állatokat, a csúszó-mászó állatokat és a madarakat. |
23 És lett este és lett reggel, ötödik
"nap*".
(A ötödik időszak vége.)
24 Azután monda az Isten: Hozzon a föld élő állatokat fajtájuk szerint:
barmokat*, a föld színén mászó állatokat és szárazföldi vadakat fajtájuk szerint. És úgy lett.
25 Teremté tehát Isten a szárazföldi vadakat fajtájuk szerint, a barmokat fajtájuk szerint, és a föld színén mászó mindenféle állatot fajtájuk szerint. És látá Isten, hogy jó.
 |
 |
 |
| Isten megteremtette a vadállatokat, a barmokat (növényevő-kérődzők) és a föld színén mászó állatokat. |
26 És mondta Isten: Teremtsünk embert a Mi
jellemünkre és hasonlatosságunkra*; és uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a barmokon, mind az egész földön, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon.
27 Teremté tehát az Isten az embert az Ő jellemére (képmására),
Isten jellemére teremté
őt*:
férfiúvá és asszonnyá teremté őket.
28 És megáldá Isten őket, és mondta nekik Isten: "Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá; és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain, és a Föld állatain."
29 És mondta Isten: "Íme nektek adok minden maghozó füvet az egész föld színén, és minden fát, amelyen maghozó gyümölcs van; az legyen néktek eledelül.
30 A föld minden vadainak pedig, és az ég minden madarainak, és a földön mindenféle állataiknak, amelyekben élő lélek van, a zöld fűveket adom eledelűl." És úgy lett.
 |
| Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá; és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain, és a földön állatain. |
31 És látá Isten, hogy minden a mit teremtett vala, ímé igen jó. És lőn este és lőn reggel, hatodik
"nap*".
(A hatokdik időszak vége.)
