Példabeszédek 1
A bölcs mondások célja
1. 1 Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának a példabeszédei.
2 Ismerd meg a bölcsességet és az intést, értsd meg az értelmes mondásokat!
3 Fogadd el az okos intést, az igazságot, a törvényt és a becsületességet!
4 Ezek adnak az együgyűeknek okosságot, az ifjúnak ismeretet és megfontolást.
5 Hallgat rá a bölcs,
és gyarapítja tudását, az értelmes útmutatást nyer,
6 és megérti a példázatot és a hasonlatot,
a bölcsek szavait és találós kérdéseit.
7 Az ÚRnak félelme az ismeret kezdete, a bölcsességet és intést csak a bolondok vetik meg.
Az 1. v. az egész könyvet a bölcsességéről híres (1 Kir 5, 9-14) Salamon király tekintélye alá helyezi. Az intés (2k. v.) nevelést jelent, amivel a szerző a bölcsesség tanításának okát és célját nevezi meg: a fiatalság oktatását (ld. a Bevezetést). Minden nevelésnek elengedhetetlen alapja az Istenhez való helyes viszonyulás. Az ÚRnak félelme nem Istentől való rettegést jelent, hanem szent nagysága előtti alázatos tiszteletet, amely parancsolatainak megtartásában nyilvánul meg ( -> istenfélelem). Aki Istent nem veszi komolyan, az az itt bemutatott eszményképnek sem tud megfelelni, és -> bolondnak nevezik. A 6. v. felsorolja a bölcsességirodalomban szokásos különböző formákat: a példázat az általában két tagmondatba sűrített élettapasztalatot jelöli, hasonlat alatt a képszerű összehasonlításokat vagy burkolt utalásokat kell érteni, hogy mit jelent a találós kérdés, arra jó példa a Préd 12,1-7 vagy az úgynevezett számmondások (Péld 30,15-33).
8 Hallgass, fiam, apád intésére, és ne hagyd el anyád tanítását,
9 mert ékes koszorú ez a fejeden és ékszer a nyakadon!
Eredetileg a helyes életmódra való nevelés (intés) a családban folyt. Keleti szokás szerint azonban a bölcsesség
tanítója is fiamnak szólítja tanítványát. A nevelés tehernek tűnhet a fiúnak, de tisztességet hoz majd számára.
Gonoszok cinkostársa ne légy!
10 Fiam, ha vétkezők csábítanak,
ne engedj nekik!
11 Ha ezt mondják: Jöjj velünk,
álljunk lesbe vérontásra,
ólálkodjunk az ártatlanra, ok nélkül is.
12 Nyeljük el őket, mint a holtak hazája
az élőket, tökéletesen, mint akik sírba szállnak!
13 Mindenféle drága kincset találunk,
megtöltjük házunkat zsákmánnyal.
14 Ha ránk bízod sorsodat,
egy erszényünk lesz mindnyájunknak!
15 Fiam, ne járj velük egy úton,
ne lépj rá ösvényükre!
16 Mert ők rossz úton futnak,
és vérontásra sietnek.
17 De hiába feszítik ki a hálót
a sok szárnyassal szemben.
18 Mert ők a saját vérük ellen állnak lesbe,
saját életük kárára ólálkodnak.
19 így jár minden haszonleső:
tulajdon életét veszi el.
Ennek a bekezdésnek a hátterében olyan viszonyok állnak, melyeket a Hós 6, 7-9; 7, 1 tükröz, de amelyek a perzsák ideje alatt is fennálltak. A vétkezők lelkiismeretlen és alávaló emberek, akik keresik a lehetőséget a rablógyilkosságra (álljunk lesbe vérontásra). Erszény alatt pénzes erszényt kell érteni: közös kasszát tartanak fenn. A haszonleső elveszti tulajdon életét, mert végül utoléri a büntetés (vö. 29-33. v.).
Az engedetlenek veszedelembe jutnak
20 A bölcsesség az utcán kiált,
a tereken hallatja szavát.
21 Lármás utcasarkon kiált,
a városkapuk bejáratánál
mondja mondásait:
22 Együgyűek, meddig szeretitek
az együgyűséget,
meddig gyönyörködnek a csúfolódók
a csúfolásban,
meddig gyűlölik az ostobák
az ismeretet?
23 Térjetek meg, ha megdorgállak, és én kiárasztom rátok lelkemet, megismertetem veletek igéimet.
A megszemélyesített bölcsesség mindenütt felkeresi az embereket, ahol kereskedni, tanácskozni vagy ítélkezni összegyűlnek óvja őket attól, hogy a helyes ismeretet, vagyis az istenfélelmet (29. v.) visszautasítsuk, és mint éretlen, javíthatatlan fecsegők (csúfolódók) éljenek továbbra is.
24 Kiáltottam nektek, de vonakodtatok, kinyújtottam kezem, de senki sem figyelt.
25 Semmibe vettétek minden tanácsomat,
és feddésemmel nem törődtetek,
26 ezért én is nevetek majd a bajotokon,
kigúnyollak, ha eljön, amitől rettegtek,
27 ha eljön viharként, amitől rettegtek,
és megjön forgószélként a bajotok,
ha eljön rátok a nyomorúság
és az ínség.
28 Akkor majd kiáltanak hozzám,
de nem válaszolok,
keresnek engem,
de nem találnak meg,
29 mert gyűlölték a tudást,
és nem az ÚR félelmét választották;
30 nem törődtek tanácsommal,
megvetették minden feddésemet.
31 Ezért majd tetteik gyümölcsét eszik,
és tanácsukkal laknak jól.
32 Mert az együgyűeket saját
ellenkezésük öli meg, és az ostobákat elbizakodottságuk pusztítja el.
33 De aki rám hallgat, biztonságban lesz
és nyugodtan, mert nem rettenti baj.
Az izraeli bölcsesség alaptétele, hogy az élettapasztalatnak és Isten parancsolatának megvetése megbosszulja magát, és megfordítva: betartásuk boldog élethez vezet (vö. 2,2lk; Zsolt 1 és a Jób könyvi 11 ín Bevezetés). A bölcsesség beszéde itt hasonlít prófétai igehirdetéshez (a 24. v.-et vö. Ézs 65.2, I1 28. v.-et a vonatkozó igehelyekkel).
1,1 1Kir 5, 9 -12; Péld 10,1; 25,1; Préd 1,1 • 1,7 Jób 28,28; Zsolt 111,10; Péld 8,13; 9.10; 15.33 • 1,8 5Móz 21.18-21; Péld 6,20; 13,1; 15,5; 23,22 • 1,9 Péld 4,9
