Prédikátor könyve 1. fejezet
1 A prédikátornak, Dávid fiának, Jeruzsálem királyának a szavai.
2 Hiábavalóság, csak hiábavalóság, ezt mondja a prédikátor, hiábavalóság, csupa hiábavalóság. Minden hiábavalóság!
3 Mi haszna az embernek minden fáradozásból, amit magára vállal a nap alatt?
ELSŐ RÉSZ
Előszó
4 Az egyik nemzedék megy, a másik jön, de a föld örökké megmarad.
5 A nap fölkel és a nap lenyugszik, a helyére siet, s ott újra fölkel.
6 A szél dél felé fúj, északra fordul; körbejár, megfordul, visszatér - így ismétli járását a szél.
7 Minden folyó a tengerbe ömlik, s a tenger mégsem telik meg; a folyók egyre folytatják útjukat céljuk felé.
8 Minden fáraszt. Nem mondhatja senki, hogy a szeme eleget látott, vagy hogy a füle eleget hallott.
9 Ami volt, az lesz újra, és ami történt, az történik megint: semmi sem új a nap alatt.
10 Ha azt mondják valamire: "Lám, ez új", az is rég megvolt azokban az időkben, amelyek előttünk voltak.
11 Nem törődnek az emberek a régiekkel. De a későbbiekre sem gondolnak majd azok, akik még később lesznek.
Salamon élete
12 Én, a prédikátor, Izrael királya voltam Jeruzsálemben.
13 Föltettem magamban, hogy bölcsességemben mindent megvizsgálok és kikutatok, ami az ég alatt történik. Ilyen hálátlan feladatot bízott Isten az emberek fiaira, hogy vesződjenek vele.
14 Láttam mindent, ami csak végbemegy a nap alatt, és kiderült: minden csak hiábavalóság és szélkergetés.
15 Ami görbe, nem válhat egyenessé, ami nincs, azt nem lehet számba venni.
16 Így szóltam magamban: Sok bölcsességre szert tettem, és mind felülmúltam, aki előttem Jeruzsálem fölött uralkodott. Sok bölcsességet és tudományt latra vetettem.
17 Gondosan tanulmányoztam a bölcsességet és a tudást, az esztelenséget és a balgaságot. S meggyőződtem róla, hogy ez is csak szélkergetés.
18 Valóban: sok bölcsességgel sok bosszúság jár együtt, és aki gyarapítja a tudást, a gyötrelmet is fokozza.
Magyarázatok
Ter 1,1 - Jel 22,21
ELŐSZÓ
A Szentírás új fordítása először 1973-ban jelent meg, ezt több kiadás követte. A mai megváltozott körülmények között szükségesnek látszott, hogy ne csak egy kötetben kerüljön kiadásra.
Préd 1,1 - Préd 12,14
BEVEZETÉS A PRÉDIKÁTOR KÖNYVÉHEZ
A kis könyv címe: "Qoheletnek, Dávid fiának, Jeruzsálem királyának a szavai". A Qohelet szó (1,2 és 12; 7,27; 12,8-10) nem tulajdonnév, hanem köznév.
Préd 1,1
A "prédikátornak" a megfelelő héber szó: "Kohelet" "gyülekezetbéli"-t jelent (a "qahal" = "gyülekezet" tőből). Görög megfelelője az "Ekklesiastes" az Ekklesia szóból. Az irodalmi forma szerint tehát az író, vagy a gyülekezet előtt beszélő valaki ("prédikátor"), vagy ellenkezőleg: a gyülekezet soraiból való, a hallgatóságot megszemélyesítő valaki, aki most az egyszer a hallgatóság véleményének ad hangot.
"Dávid fiának, Jeruzsálem királyának": irodalmi álnév. A könyv szerzője (szerzői) a "bölcs" Salamon király nevében adják elő mondanivalójukat.
Préd 1,2
"Hiábavalóság": a megfelelő héber szó eredetileg szélfújást jelent, és egyike azoknak a képszerű fordulatoknak (víz, árnyék, füst stb.), melyek a héber költészetben az ember mulandóságát és esendő voltát fejezik ki. Ebben a könyvben ez a szó eredeti jelentését már teljesen elvesztette, és csak a dolgok csalóka voltát fejezi ki és a kiábrándultságot, amit az embernek okoznak. Ezért fordítjuk - a Károli-féle bibliafordítással összhangban - "hiábavalóságnak". Az előző katolikus magyar szentírásfordításban használt "hiúság" szó nem látszik ezt a tartalmat kellően kifejezni, mivel a "hiúság" szónak a mai magyar nyelvben már eléggé leszűkített, más értelme van.
Préd 1,4 - Préd 1,11
A törvényszerűség, mely a világ folyását szabályozza és az emberi élethez a keretet alkotja, egyhangúnak tűnik a Prédikátor szemében. Lekicsinylő ellenszenve éles ellentétben áll azzal a hódoló csodálattal, amivel Jób 38-40 vagy a Zsolt 104 szól Isten teremtett világáról.
Préd 1,12 - Préd 2,26
(Salamon élete): Maga Salamon király sem volt igazán boldog, pedig ő fényűző bőségben élt (1Kir 10,4), és a bölcsesség is megadatott neki (1Kir 5,9).
